Magyar diákok sikere Japánban!

December 11-én hirdették ki a Kyshu Egyetem (Japán) és a Dongseo Egyetem (Dél Korea) Design Tanszéke által kiírt nemzetközi pályázat eredményét. Külön díjazták az egyetemisták és külön a középiskolások pályaműveit, ahol a 2. díjat az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG Budapest) diákcsapata kapta meg Akadálymentes ruha chip című pályázatáért.

A pályázat témáját az ENSZ Fenntartható fejlődési céljai közül választották ki. 2025-ben a keret téma az együttélés a konfliktusok korában: „Határokat átlépő társadalmi tervezés”, az altémák pedig az alábbiak voltak.

1.       tervezés a béke érdekében
2.       tervezés a hátrányos helyzetűek segítésére
3.       élet a virtuális és a valós világ között

Az AKG diákcsoportja Détári Dorka, Dévai Zorka, Szűcs Emma és Mező-Czili Emma gyengénlátó, vagy vak emberek számára készített mobiltelefonos alkalmazást ahhoz, hogy megkönnyítse számukra az öltözködést. A ruhákon elhelyezett chipet a mobiltelefon érzékeli és elmondja, hogy mi az (mondjuk sötétkék farmer nadrág). Az okos telefon azt is tudja, milyen az idő odakinn, és ezzel is segít a gazdájának, továbbá a telefon optikájával meg lehet „nézni”, hogy tiszta-e és nem szakadt-e el. Így aztán könnyebben össze lehet válogatni az aznapi ruhát.

A diákok figyelmét vizuális kultúra tanáruk Dévai Zsófia hívta fel a pályázatra, így 10 lelkes tervezőcsoport adott be munkákat az iskolából. Dévai Zsófia és diákjai egy nemzetközi kutatásban vesznek részt a szegedi Csonka János technikum Berkó Regina vezette tanulóival együtt. A magyar finn és japán kutatók a kreatív gondolkodás iskolai fejlesztésének módszertanán dolgoznak, immár második éve, a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének támogatásával.

A kreativitás adottság az ügyességhez, okossághoz hasonlóan, ki találékonyabb, ki kevésbé. A kreativitással szemben a kreatív gondolkodás fejleszthető. Ennek fontosságát nem is kell bizonygatni, hiszen magától értetődő, hogy a gyorsan változó világban a problémaérzékeny és fantáziadús emberek úgy a munka világában, mint a magánéletben könnyebben boldogulnak. Ez a felismerés vezette az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) országainak szervezetét a PISA-t (Nemzetközi Tanulói Teljesítményértékelés),- ami az évente világszerte megrendezett méréseiről híres - hogy a szövegértés-íráskészség, matematika és tudományos készségek értékelése mellé felvegye a kreatív gondolkodás témáját. A PISA 2022 kutatás vizsgálatban négy területen mérték a kreatív gondolkodás fejlettségét úgymint:

1.       írásos kifejezés,
2.       vizuális kifejezés,
3.       tudományos problémamegoldás,
4.       társadalmi problémák megoldása. 

A PISA kutatói által kifejlesztett projekt feladatokra készült diákmunkákat aztán a kutatók értékelték. Azt vizsgálták, hogy milyen sok ötletük volt a tanulóknak, milyen eredeti volt az ötlet, megvalósítható-e, javít-e, vagy netán ront a helyzeten. Az általuk ajánlott munkamenet az alábbi:

1.       TÁJÉKOZÓDJ! Ismerd meg és érezd át a leendő felhasználó elképzeléseit, vágyait!
2.       HATÁROZD MEG A PROBLÉMÁT!
3.       ÖTLETELJ és finomítsd az ötleteidet!
4.       KÉSZÍTS PROTOTÍPUST!
5.       PRÓBÁLD KI a megoldásodat!

Nagy öröm a finn – magyar – japán kutatatócsoport résztvevőinek, hogy a díj visszaigazolta a kreatív gondolkodás fejlesztés eredményességét. A régebbi, és újonnan kidolgozott célszerűen összeválogatott módszerek meghozták az eredményt. A projekt módszer, a csapatmunka, a munka napló, az inspiráló - motiváló képgyűjtemény, az ötletroham (brain storming) beágyazása a PISA feladatmegoldó sémájába úgy tűnik bevált.