Antal-Lundström Ilona
a zenepedagógia professzora, tudományos kutató
1961 Zeneművészeti Tanárképző, Miskolc - szolfézs-karvezetés szak
1968, Eszterházy Károly Egyetem, Eger, - ének-zene tanári diploma
1981-84 ELTE Pedagógia Tanszék
1987 doktori vizsga a Pedagógia - Didaktika és Esztétika -Neveléslélektan területén. Disszertációjában a Kodály-koncepció pedagógiai értelmezésével foglalkozott Rendszerszemléletű zeneoktatás és fejlesztésének lehetőségei címmel.
1999 a Koppenhágai Királyi Zenei Konzervatórium professzori címmel ismerte el tudományos munkásságát.
1967-76 Mád Általános iskola, - ének-zene tanár
1976- 1981 Csepel, Jedlik Ányos Gimnázium, - ének-zene tanár
1978-1982 KOTA ifjúsági Bizottság, - titkár
1981-1989 Arany János Gimnázium- ének- és pedagógiatanár
1984-88 OPI Tantervelméleti Főosztályának ”Tiszakécskei alternatív tantervi kísérletében” az esztétikai koncepció és a zenei tárgy integrált tantervi kidolgozása.
1988-89 az ELTE, Pedagógiai Tanszék, - docens
1989 – 2007 Maelardalen Egyetem Viselkedés- és Társadalomtudományi Intézet, - egyetemi tanár és kutató (pedagógia)
2020 MMA Művészetelméleti Tagozat Elismerő Oklevele a művészetpedagógia területén végzett munkáért
„A zene fontos része az emberi kultúrának, integrált része a kapcsolat teremtő kommunikációs rendszernek, egy határokon átívelő emberi nyelv. A gyermek kommunikációs fejlődése egy bizonyos korhoz kötött, amikor az agy kapacitása maximális, a nyitottság és befogadóképesség a legoptimálisabb a kódrendszerek kialakítására, elsajátítására. Az a személy, aki egy bizonyos kódot nem ismer, mindig alárendelt helyzetben van azokkal szemben, akik jól használják azt, hiszen ”a tudás hatalom”. Ez különösen igaz a zenei kódrendszer ismeretére, mert a gyermekkorban megszerzett zenei alapkészségek egy minőségileg magasabb életviteli alkalmassághoz, kompetenciához segítenek a felnőtt korban. A szimbolikus kódrendszer, így a zene is elvont gondolkodást igényel és fejleszt. Javaslom, hogy ebben a gondolatmenetben a zene oktatása helyett használjuk a zenei nyelv, mint kódrendszer kialakításának fogalmát. Így sok jelenlegi tartalmi vitát elkerülhetünk és konkrétabbá válik a feladat.” (Forrás: Parlando.hu 2014/6)
A gyerekek 3 éves koruktól igénylik a hallás nevelését, ha nem kapják meg, akkor egész életükre kialakulatlan hallással indulnak. Ezen 10 éves kor után csak lassan lehet változtatni, hátrányt jelent a kommunikációban, valamint az idegen nyelvek tanulásában is.
A három és hét éves kor közötti időszak kritikus a tanulási képességek kialakításában, ezért ekkor a legtöbb gyermeknek szüksége lehet a zenei nevelés által biztosított fejlesztésre és ezt leghatékonyabban az integrált óvodai zenei oktatással lehet elérni.
Ebben segít az óvodában a "Látható hangok" fejlesztő program, az iskolában pedig a ráépülő új ének-zenei tankönysorozat, amely az órák vezérfonalaként javasolt témákkal, tananyaggal és munka-anyaggal ad újszerű pedagógiai megoldásokat.
A program részletesebb bemutatása a Parlando.hu 2022 /1. számában olvasható.
A JELTŐL A KATARZISIG A zenei oktatás mint a zenei nyelv kialakításának folyamata