Beszámoló az V. Művészettel nevelés műhelykonferenciáról

 

A 2025. november 6-i Művészettel nevelés műhelykonferencia különleges találkozási pontot kínált mindazoknak, akik hisznek abban, hogy a művészet alapvető szerepet játszik a gyermekek fejlődésében, az oktatás megújításában és az egészséges, kreatív gondolkodás kialakításában.

A rendezvény módszertani kisfilmekkel indult, amelyek bepillantást adtak a zenepedagógia, a képzőművészet, a múzeumpedagógia, az animáció és az épített környezeti nevelés legjobb gyakorlataiba. Ezek a rövidfilmek arra világítottak rá, hogy a tanulás akkor válik igazán hatékonnyá, ha élményeken keresztül történik, amikor a gyermek nem passzív befogadó, hanem aktív, alkotó résztvevője a folyamatnak.

A bemutatott kezdeményezések között a Psalmus Humanus Művészetpedagógiai Egyesület integrált művészetpedagógiai programja szerepelt elsőként, amely a kodályi örökségre építve a mai társadalmi és pedagógiai kihívásokra is választ adott.

A Képező Galéria módszertana a vizuális kultúrát és az élménypedagógiát kapcsolta össze, megmutatva, hogyan lehet a képzőművészet segítségével rendszerezni a tudást és új perspektívákat nyitni.

A KultúrAktív Egyesület kisfilmjei azt mutatták be, hogy a gyermekek miként válhatnak saját városuk aktív alakítóivá közösségi játékokon, könyveken és kreatív projekteken keresztül.

A Borka világa pedig igazi generációs jelenségként jelenik meg animációs tanító meséivel: hagyományokat őrző vizuális világával és családi értékeket közvetítő történeteivel valódi közös élményt nyújt a gyermeknek és felnőttnek egyaránt.

A kávészünet után a tudomány, a pedagógia és a művészet találkozásáról szóló előadások következtek.

Vidnyánszky Zoltán - neurobiológus, agykutató a HUN-REN TTK Agyi Képalkotó Központ igazgatója - egy kutatási eredményt mutatott be, arról beszélt, hogyan hatnak a művészetek a gyermeki agy fejlődésére, miért fontos, hogy a gyermekek már korán sokféle, gazdag ingerrel találkozzanak, és hogy mindez hogyan segíti az agy alkalmazkodóképességét.

Farkas Ádám -szobrászművész, MMA akadémikus - a népművészet és a modern művészetpedagógia kapcsolatáról, az „alkotói mentalitás” jelentőségéről és a digitális zajjal szembeni ellenállóképességről osztotta meg gondolatait.

Klima Gábor - a MKE Tanárképző Tanszék adjunktus - előadása a vizuális nevelés történetén és jelenkori tendenciáin keresztül mutatta be, merre tart a művészetpedagógia, és milyen új irányok formálják a következő éveket.

Mesterházy Mária - a FÉSZEK Waldorf Gimnázium és az ELTE BGGYK Waldorf-osztálytanító szakirányú továbbképzés tanára - bemutatta, hogyan válhat a szereplés a Waldorf-iskolákban stresszhelyzet helyett közösségteremtő és önbizalom-erősítő élménnyé, ahol a dráma, a mozgás és a színpadi jelenlét a mindennapi tanítás része.

Berkó Regina - SZTE Doktori Iskola hallgatója - prezentációjában arra világított rá, hogyan lehet a biológiaórákat kreatívabbá tenni a design thinking módszerével, és miként támogatja a vizuális kommunikáció a tanulók problémamegoldó gondolkodását.

Csáji László Koppány  - MMA MMKI igazgató -moderálásával kerekasztal-beszélgetés zárta a programot, ahol előadók és résztvevők közösen gondolkodtak azon, hogyan válhatna a művészet valódi, rendszeres és élményszerű módon a magyar iskolák mindennapjainak részévé. A konferencia üzenete egyszerű és mégis alapvető: a művészet nem luxus, hanem olyan életerő, amely boldogabbá, kreatívabbá és ellenállóbbá teheti gyermekeinket — és rajtuk keresztül közösségeinket.