1937-ben kezdődött az új iskola építése a Templom téren, addig oktatás céljára átalakított 3 bányászlakásban folyt az oktatás. Fekete Pál, a szigorú kántortanító, már korán megismertette az iskola növendékeit a kórusművekkel, itt találkozott először Kodály műveivel.
1934-ben, Szederkényi Ádám által alapított Komlói Fúvós Zenekarba került, ahol a harsonával és a tubával ismerkedett.
A háborút követően, szegény család gyermekeként lakatosinasnak jelentkezett a fémipari iskolába, de végül a Püspöki Tanítóképzőbe iratkozott be, magyar-ének szakos tanárjelölt lett, majd a Pécsi Zenekonzervatóriumban tanult.
1952-1956 Fasang Árpád vezette Népművelődési Minisztérium Zeneoktatási Osztályán dolgozott. A zeneiskolák szervezését bízták rá, amelyből akkor 18 volt az országban. Számuk 1957-re 37-re emelkedett, közbenjárásával jött létre 1954-ben Komlón is.
1957- Komlói Belvárosi Iskola tanára.
Az általa vezetett gyermekkórust 1958-ban hallotta először Kodály Zoltán a zeneiskola hangversenyén. Ekkor tesz ígéretet a mester, hogy támogatni fogja a zenetagozat bevezetését Komlón, amely 1958 őszétől már meg is valósul. Az ország legnagyobb, 180 fős gyermekkórusával büszkélkedhetett Komló.
Hasonló lendülettel veszi kezdetét a Munkáskórus megszervezése, melynek az utánpótlását a gyermekkórus adja, és részben a később megalakult Pedagógus kórus is volt tanítványaiból verbuválódik.
Az 1961-ben rendezett első nemzetközi kórusversenyen, Debrecenben sikerrel szereplő komlói gyerekeknek Kodály kórusművet ír „Harasztosi legénynek” címmel.
1969-ben az Úttörő Kórusok Országos Találkozóján is kimagasló teljesítményt nyújtott a Komlói Ének-Zenei Általános Iskola kórusa. Az iskola 1970-ben veszi fel a Kodály Zoltán nevét, módszere alkalmazásában már komoly tradíciójuk van.
2018 MMA Zeneművészeti Tagozat Elismerő Oklevél
2015 Magyar Érdemrend Lovagkereszt polgári tagozat kitüntetés
1982 Liszt-díj
2001 Komló Város Díszpolgára
Tóth Ferenc Komló városának jelentős zenepedagógusa, Liszt-díjas karnagya. Nevéhez köthető a zenetagozat megalapítása, a Kodály Zoltán Nemzetközi Gyermekkórus Fesztivál, több komlói születésű zenész pályájának elindítója, kórusok, énekegyüttesek egykori karnagya, vezetője. Kodály Zoltánt vallja mesterének, és a Kodály-módszernek nevezett zenepedagógiai irányzat jelentős képviselője, akihez külföldről is rendszeresen érkeztek a látogatóba a tanulni, fejlődni vágyó szakemberek.
Tóth Ferenc Kodály tanításait alkalmazva és részben továbbgondolva alkotta meg saját zenepedagógiai módszerét:
A zenei nevelést a komplex művészeti nevelés részeként, a személyiség-fejlesztés és az erkölcsi nevelés szolgálatába állította. A közös éneklés szerepe kulcsfontosságú volt a gyermekek személyiségének alakításában: alázatra, együttműködésre, a szép szeretetére, kitartásra, fizikai erőnlétre, egészséges életmódra és hazaszeretetre nevelte általa tanítványait.
Kevés eszközzel és nagyon gazdag fantáziával tanított: módszerének középpontjában az ember állt, így használta saját személyiségét és teste egészét eszközül.
A gyermekjátékokból indult ki, amelyek segítségével játék közben, játékosan vezette be a kicsiket a zene területére. A játékokat el is játszatta, de közben észrevétlen fejlesztette a zenei készségeket is.
A szolmizációs rendszert vizuális elemekkel egészítette ki, a gyermekarcú hangjegyeket megszemélyesítette, és minden szolmizációs hang saját nevet kapott: Dódóka, Réréke, Mimike, Fáfáka, Szoszóka, Láláka, Titike. így a tanulók közvetlenebb kapcsolatot tudtak kialakítani a hangokkal.
Hazaszeretete, magyarsága teljes személyiségét áthatotta, és ekként teljességében közvetítette ezt tanítványai felé.
Módszere - korát megelőzve - komplex művészeti nevelés volt. A verseket, prózai műveket rendszeresen felhasználta szemléltetésre, sodró lendületű, ihletett előadásában keltek életre az órákon, segítve a gyerekek közelebb kerülését a zeneművekhez, támogatva zeneértésüket. Más művészeti- és tudományágak elemeit is beépítette óráiba.
A zeneművek történetét élő mesében keltette életre, a hozzá kapcsolódó gondolatokat a gyermekek számára érthetően fogalmazta meg, mégis teljességében adta át a felnőtt világ értékeit. Saját rendezett értékrendje és tudása minden tevékenységét áthatva teljes személyiségén keresztül hatott diákjaira.
Módszeréhez kevés eszközt használt: kréta és tábla segítségével varázsolta a gyerekek elé saját elgondolásait, elképzeléseit. Kivételes rajzkészségét is kamatoztatva, tanítását interaktív módon támogatta meg magyarázatait és elemzéseit szemléltető, a hallgatóság előtt megelevenedő művészi krétarajzaival.
Komplex módszerét jellemezte az is, hogy az elméleti részek nem váltak külön. A zeneelmélet, a szolfézs ugyanúgy egységes részét képezte az óráinak, mint a zenetörténet. A zenei tartalmakat oly módon közvetítette tanítványai felé, hogy ma is emlékeznek Feri bácsi óráira, ahol bevonta őket a muzsika teljes átélésébe. Diákjai érdeklődését érzelem gazdag, drámai, szuggesztív előadásmódjával hiteles személyiségével tartotta ébren
Tóth Ferenc zene-pedagógiai módszerét országosan elismerték, külföldi szakemberek is érdeklődéssel figyelték. Hatékonyságát egyértelműen igazolja az a több száz muzsikus, aki Feri bácsi módszerei segítségével vált a zene avatott ismerőjévé, ma is aktív, amatőr vagy profi zenésszé. De igazolja az a több ezer egykori komlói iskolás, aki e módszerek segítségével vált a zene értőjévé, és ma is építkezik ebből a tudásból, noha más szakmában kamatoztatja a tanultakat. (Forrás: Komló)