1964 Babes-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományikar, - magyar nyelv és irodalom szak - 1974 francia szak.
1964 - 1974 Szentdemeteri Általános Iskola,
1974 - 2007 Erdőszentgyörgyi Elméleti Középiskola, (később Szent György Szakközépiskola)
2002- nyugdíjas pedagógusként az erdőszentgyörgyi Bodor Péter Művelődési Egyesület elnöke és az Erdőszentgyörgyi Figyelő című helyi művelődési és közéleti lap főmunkatársa.
1995 Erdélyi Szépmíves Céh Alapítótagsági Oklevele.
2005 A Szent György Iskolaközpont Örökös Tagja Díszoklevél – a középiskola fennállásának 50. évfordulója alkalmából.
2009 Csoportvezetői – Pedagógusi különdíj vásári komédiák színreviteléért. A Magyar Szín-Játékos Szövetség által felkért szakértők részéről az I. Mezőkövesdi Amatőr Színjátszótalálkozón. (A vásári komédiák előadását bronz fokozattal minősítették.)
2011 Ezüstgyopár-díj, A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége részéről.
2014 EX LIBRIS -díj.A díj atalapítója, Gubcsi Lajos adta át, a Bodor Péter Művelődési Egyesület ée elnökének, Kovrig Magdolnának amagyar kultúráért végzett tevékenységéért.
2015 Könyv és Gyertya-díj,- A Maros megyei RMDSZ részéről.
2016 Elismerő oklevél és emlékérem. 25 év együtt a magyar nyelvű oktatásért 1991-2016. – a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége Országos Elnöksége részéről.
2022 Oklevél -kulturális szervezői, szerkesztői és színjátszóköri tevékenységért az EMKE részéről.
2022 Emléklap- a Maros megyei magyartanárok találkozója alkalmából a marosszentgyörgyi Tóth István Művelődési Kör részéről.
2025 MMA Művészetelméleti Tagozat Elismerő Oklevele.
"Elsődlegesen nem művészetpedagógus vagyok, hanem magyar irodalom- és nyelvtanár, de tudtam, hogy az irodalmat csakis művészetként lehet megközelíteni és a gyerekekkel megszerettetni. Ez eleinte az irodalmi szövegek bemutató felolvasásának lehető legigényesebb, legkifejezőbb szintjére terjedt ki. Aztán arra a következtetésre jutottam, hogy a gyerekeket is be kell vonni az irodalmi alkotások művészi igényű megszólaltatásába. Erre alkalmas volt a mese-, illetve a versmondás. Ezek előbb csak az osztályközösség előtt hangzottak el, majd sor kerülhetett nagyobb közönség előtt történő bemutatkozásra is. Ezt aztán a versenyeken való bemutatkozás követte. Az első lépés mindig a közös értelmezés volt, majd a gyakorlás következett. Ilyenkor mindig szabadteret kaptak a gyerekek egyéni értelmezései, ráérzései is. A versmondó versenyek során a résztvevőknek alkalmuk nyílt mások előadásából is tanulni. A megzenésített versek is segítettek közelebb vinni a gyerekhez a lírai alkotásokat. Olykor egy-egy festmény tematikája, hangulata is segített az adott alkotás megközelítésében. A legjelentősebb megközelítési lehetőség azonban a játék volt. A kisgyerek életeleme a játék, segítségével kerül közelebb a világhoz, a valósághoz. De bizony a felnőtt is szeret játszani. A gyerekek játékként fogják fel, ha egy-egy alkotás szereplőinek bőrébe bújva megszólalhatnak, illetve azt játszhatják, hogy „én ő vagyok”. Kezdetben egy-egy mesét játszottunk el, azaz dramatizáltunk, aztán lassacskán ki mertünk állni a színpadra is, a nézők elé. Ez a folyamat rádöbbentett arra, hogy a színjátszás rengeteg haszonnal jár a gyermek egyéniségének fejlődésében. Az irodalmi szövegek szereplőinek bőrébe bújva közelebb kerülnek a mű megértéséhez. Miközben ő „csak” játszik, szinte észrevétlenül ismereteket szerez. fejlődik beszédkészsége, legyőzi félénkségét, gátlásait, megtanul közönség előtt szépen, szabatosan beszélni, élethelyzetekkel ismerkedik. Megismeri a konfliktusok kezelésének számtalan lehetőségét, szembesül önön képességeivel, megtanul közösségben tevékenykedni. Értő irányítással közel kerül az irodalmi műhöz, és lassacskán színházat értő és szerető emberré válik. A színház pedig mindenki számára elérhető művelődési lehetőség. Ez a gondolatmenet késztette egyesületünket arra, hogy színjátszókört hozzon létre, illetve később a gyerekek és fiatalok számára egyhetes táborban szakképzett színészek, rendezők vezetésével ismerkedjenek a színjátszás alapjaival. Az elmúlt nyáron már a XX. színjátszótábort tartottuk. Mivel környékünkön nagy hagyománya van a műkedvelő színjátszásnak, elhatároztuk, hogy novemberben, amikor már a mezei munkák befejeződnek, a falusi színjátszóknak szervezzünk egy-egy találkozót, ahol bemutatkozhatnak, és szakmai zsűri értékelésének segítségével tökéletesíthetik színjátszói képességüket, tapasztalatot cserélhetnek. Ezzel a műkedvelő színjátszás szakmaiságának fejlesztéséhez is hozzájárulhatunk. Azonban a falvakban végbement társadalmi változások során a fiatalok többsége városon vagy éppen külföldön keresett megélhetést, ezért a falusi műkedvelő színjátszás sok helyen az iskolai színjátsásra szűkült. Így aztán fesztiváljainkra minden fajta magyar műkedvelő színjátszócsoport meghívtunk, és mai napig is szívesen látunk. Ez év novemberében már a 32. találkozót tartottuk.
Egyesületünk az anyanyelvű közművelődést szolgáló lehetőségként indított el egy helyi lapot, az Erdőszentgyörgyi Figyelőt. Ebben a magyar kultúra és történelem jelentős évfordulóiról közlünk cikkeket, illetve a helyi művelődés és közélet fontosabb eseményeit foglaljuk össze. Bevallott célunk a lakosság körében erősíteni a magyar identitástudatot, az éppen időszerű művelődési esemény vagy évforduló ismertetésével felhívni a figyelmet kultúránk olyan értékeire, amelyekre büszke lehet minden magyar. Ugyanakkor a helyi hagyományok és jelentősebb művelődési, közéleti események megörökítésével szolgálni kívánjuk a közösséget, illetve esetleg forrásként szolgálni a jövendő kutatók számára.
Pedagógiai munkásság: A magyar irodalom oktatása során fontosnak tartottam megszerettetni diákjaimmal az irodalmat. Egyik törekvésem az volt, hogy kialakítsam bennük az olvasás igényét. Ezt célozta I. fokozati dolgozatom témája is. Dolgozatomban igyekeztem felmutatni azokat a lehetőségeket, eljárásokat, amelyek segítségével a diákok közelebb kerülnek az irodalmi művekhez, felfedezik azok szépségét, tartalmi és formai értékeit. Fontosnak tartottam ráébreszteni őket anyanyelvünk gazdagságára, szépségére, az igényes nyelvhasználat fontosságára. Emellett lényegesnek tartottam erősíteni származásunk, nemzeti örökségünk, magyarsághoz tartozásunk tudatát és ennek fontosságát. Mivel pályafutásom jelentős része olyan időszakra esett, amikor a magyar történelem jelentős eseményeiről semmit sem tanultak, ezért az irodalmi művek kapcsán felmerülő történelmi ismereteket is igyekeztem pótolni. A megszokott módszerek mellett fontosnak tartottam, a színjátszás eszközeit felhasználni. Jelentős szerepet kaptak az irodalmi jellegű kirándulások, amikor egy-egy helyszínen felkerestük a múzeumokat, például Marosvásárhelyen a Teleki-tékát, a Kultúrpalotát. Felkerestük az irodalmi jellegű helyszíneket (Segesváron a Petőfi-emlékeket, Szalontán a Csonka-toronyban az Arany János-múzeumot, Ady Endre szülőhelyét Érmindszenten stb.) Felhasználtam a zenét, a képzőművészeti alkotásokat az irodalomórákon. A színházlátogatások és utána az átélt élmények, illetve vélemények megbeszélése fontos eszközei, lehetőségei voltak az alkotások megszerettetésének. A jelenkori irodalom során író-olvasó találkozókra tanulóimat is elvittem, ahol kérdezhettek, esetleg hozzászólhattak a felolvasott művekhez , vagy akármaguk is bemutathattak az adott alkotó műveiből részletet. Az irodalmi művek filmváltozatát is megnéztük, majd összevetettük a regénnyel, amelynek alapján készült a film. Ez gyakran arra is jó volt, hogy ösztönözzön az eredeti alkotás elolvasására. Az irodalmi körökön, a tanulói kreativitást ösztönöztem. Az eredeti alkotások megvitatás mellett gyakran sor került egy írói életpályáról vagy alkotásról a diákok által készített írás megvitatása. Fontosnak tartottam szűkebb környezetünk jelentős alkotóinak megismerését, mint Bözödi György, Ráduly János, Bölöni Domokos, Cseh Katalin, Fülöp Kálmán megismertetését."(Kovrig Anna Magdolna)
Kovrig Magdolna: Értékválság vagy értékváltás? In: Mária és Márta.2009/1. A Marosi Református Egyházmegye Nőszövetségének negyedévenként megjelent lapja.
Az Erdőszentgyörgyi Figyelő hasábjain megjelenő írások 2002-től napjainkig
Születésnapi beszélgetés a 80 éves Kovrig Magdolna irodalomszervezővel, főszerkesztővel
Nostrun solemne servemus. 40 éves az erdőszentgyörgyi líceum. (1955-1995) Szerkesztette: Kovrig Magdolna. Erdőszentgyörgy, 1995.(Kétnyelvű kiadás)
„Én iskolám köszönöm most neked” - 50 éves az erdőszentgyörgyi líceum. Szerkesztette: Kovrig Magdolna. Erdőszentgyörgy, 2005.
Kovrig Magdolna: Műkedvelő színjátszás Erdőszentgyörgyön. In:Székely népi és iskolai színjátszás. Énlaki konferenciák VI. 2017.
Gondolatok a műkedvelő színjátszásról, az erdőszentgyörgyi Színpad Fesztivál 25. évfordulóján. Szerkesztette: Kovrig Magdolna. Bodor Péter Művelődési Egyesület, Erdőszentgyörgy, 2017.
Pop Gheorghe – Kovrig Magdolna: Sport és művelődés Erdőszentgyörgyön 1952–2017 között. A sportéletről szóló részt románból fordította, a művelődési életről szóló részt írta és a könyvet szerkesztette: Kovrig Magdolna. Erdőszentgyörgy, 2019.
Hatvan havasán. Az erdőszentgyörgyi középiskola 1959-ben végzett első évfolyamának 60. évfordulójára. Szerkesztette: Kovrig Magdolna. Erdőszentgyörgy, 2019.