Hock Bertalan

1980 - 1982 Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola, Weimar
1976 - 1980  Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Orgona Tanszak, Budapest
1971 - 1974  Kandó Kálmán Villamosipari Műszaki Főiskola Erősáramú Kar, Budapest

1983 - Budavári ”Mátyás”-templomba orgonista
1989 - a budapesti Solti György Zeneiskola orgona- és hangszerismeret tanára 
1993-ban az Országos Magyar Cecília Egyesület megbízottjaként részt vettem az országos orgonás műemléki konferencián. Az itt elfogadott irányelvek kidolgozásának aktív részese.
1995 óta az új orgonák tervezése mellett számos műemlék orgona restaurálásánál végzek szakértői munkát.

Hock Bertalannak az orgona a hangszere előadóművészként, hangszerépítőként és zenetanárként egyaránt. A kitüntetett zeneakadémiai tanulmányainak megkezdésével egy időben nyerte el a Budavári Nagyboldogasszony templom orgonista állását, ami egész orgonaművészi pályáját meghatározta: 1976-tól 2020-ig, nyugdíjazásáig látta el a Mátyás templomban az orgonával kapcsolatos feladatokat, mind a liturgiában, mind koncertek szólistájaként és kísérőjeként, mind nagyszabású orgonahangverseny-sorozatok szervezőjeként. Tervei alapján valósult meg a templom csodálatos Rieger-hangszerének felújítása. Szakértőként bekapcsolódott a hazai történelmi hangszerek megóvásának munkálataiba, tervező-szakértője volt a Pusztaszabolcsi Plébániatemplom és a sárospataki Szent Erzsébet-templom műemlék orgonája helyreállításának.

A tanári munkát 1983-ban kezdte meg mint furulyatanár, majd mint zongorista korrepetitor a XII. kerületi Állami Zeneiskolában, amely később Solti György nevét vette fel. Előkészítő munkája nyomán kialakultak annak a feltételei, hogy a Solti György Zeneiskolában orgonaoktatás is indulhasson. Ehhez jelentős segítséget adott a Mátyás-templom énekkarának grazi kapcsolata, amely lehetővé tette az ottani Mariatrost kegytemplom lebontott orgonájának elhozatalát és a zeneiskola nagytermében való felépítését. Hock Bertalan irányításával és az általa kidolgozott, a hazai alapfokú orgonaoktatás számára jóváhagyott tanterv alapján indult meg a kezdők orgonatanítása a zeneiskolában. Elhivatott pedagógusként páratlan lehetőségeket biztosított növendékeinek például azzal is, hogy vizsgakoncertjeiket a Mátyás-templom nagyszerű orgonáján adhatták. Megismertette őket az orgona belső szerkezetével is, úgyhogy több növendéke aktívan részt tud venni egy-egy hangszer felújításában. Tanítványait versenyekre vitte: a zeneiskolák országos orgonaversenyein több diákja is első díjat nyert, alapfokú tanulmányaik befejezése után sokan felvételt nyertek zeneművészeti szakközépiskolákba, sőt egyesek közvetlenül felsőfokú intézményekben: a budapesti Zeneakadémián, illetve a grazi, újvidéki, szegedi zeneművészeti főiskolán tanulhattak tovább. Azok között, akik nála kezdték tanulmányaikat, ma a határainkon túl is elismert orgonaművészeket és kiváló tanárokat találunk: ilyen például Karosi Bálint Junior Prima Díjas orgonista és zeneszerző, több nemzetközi orgonaverseny győztese, aki jelenleg az Egyesült Államokban a Michigani Egyetem orgonairodalom, egyházzene és improvizáció tanára; vagy Borbély Zoltán, aki az Újvidéki Művészeti Akadémia orgona művésztanára; Balogh Lázár karmester és orgonaművész, a Nagyvárad téri református egyházközség orgonista kántora és kórusvezetője, a Dunamelléki Református Kántorképző tanára; Balog Norbert koncertező orgonaművész, aki jelenleg a Pesti Ferencesek egyik kántora, de emellett tanári munkát is végez a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában. Fontos megemlítenünk, hogy zeneiskolai tanári munkája mellett Hock Bertalan mintegy 25 évig oktatta orgonára, zongorára és partitúraolvasásra a Cecília Egyesület által indított Katolikus Kántortovábbképző és Karnagyképző növendékeit is. Amikor zeneiskolai működéséből 2016-ban nyugalomba vonult, a Solti György Zeneiskola felterjesztésére Hock Bertalan Pedagógus Szolgálati Emlékérmet kapott. Budapest Főváros XII. kerületi Hegyvidéki Önkormányzata pedig Életmű Díjjal köszönte meg mindenkor lelkesen végzett, sokoldalú és kiemelkedően eredményes munkáját.

Restaurálási munkák

2004   Ismeretlen mesterek 1700 körül és 1739 Jan Pazsiczky (Rajec)1778
Kétmanuálos-pedálos , 17 regiszteres orgona. Magyarország legrégebbi nagyorgonája
Pusztaszabolcs r.k. plébániatemplom

2002   Angster József (Pécs), 1869
Kétmanuálos-pedálos 24 regiszteres orgona, Op.1.
Pécs, Zsinagóga

2002   Komornyik Nándor, Pest, 1865
Egymanuálos-pedálos orgona
Ócsa, Református templom

2001   (Ján) Fábri(y) János (Rozsnyó) 1801, és Országh Sándor1894
8 regiszteres pozitív orgona,
Karancskeszi r.k. plébániatemplom

2001   Josef Corte (?),Buda 1778
4 regiszteres pozitív orgona
Pannonhalma

2000   Rieger Ottó (Budapest)
egymanuálos-pedálos orgona
Visegrád r.k. Plébániatemplom

1996   Schillinger Vince (Pest) 1833
8 regiszteres pozitív orgona
Újhartyán r.k. plébániatemplom

1995   Ismeretlen mester
18. századi egymanuálos-pedálos orgona
Kővágóörs